| Naprakész Hírek |
|
|
|
Maroshévíz 1567-2007
Ez évben a Maros-parti település "ünnepli" fennállásának 440. évét. Habár egyes helyi történészek az eltelt évtizedek során megpróbálták településünk alapítási évét minél régebbinek bemutatni ez sorra kudarcot vallott. Sok helytörténész nem akarja elismerni az egyetlen alapítási okiratról, amit fel lehet mutatni, vagyis az 1567-es évbõl valóról, melyet a marosvásárhelyi Állami Levéltárban bárki megtekinthet, lemásolhat. A következõkben nem a település fejlõdését akarom ismertetni, hanem az alapítási évével kapcsolatos feltételezéseket, valamit az alapító rövid életútját.
Fõképp 1990 után egyes helytörténészek próbálták bizonygatni, hogy településünk 1228-ban létezett, hisz egy dokumentum említést tesz egy "Toplicza templomról", mely a nagyváradi püspökséghez tartozott. Furcsa módon azok, akik erre a dokumentumra alapoztak nem gondolkoztak el, hogy településünk túl messze esik Nagyváradtól és így soha nem is volt, nem is tartozhatott az említett püspökséghez, de hihetetlen, hogy azok, akik a Mario Ruffini által 1942-ben kiadott könyvet veszik alapul, ahol megemlíti a Toplicza-templomot, nem olvastak tovább, hisz így megtudhatták volna, hogy a település melyrõl szó van az Toplicza Karánd, ma is létezõ település. 2000-2002-es idõszakban ugyancsak azok a helytörténészek Maroshévíz elsõ alapítási dokumentumát 1332-re teszik, minden alap, felmutatható dokumentum hiányában. Sõt 2002. július 20-án mikor municipiumi rangra emelték a települést - helyi "sugallatra" - , a jelenlevõ tanügyminiszter is megemlíti, hogy a 670 éves település egyik legrégebbi megyénkben, mely hírt a nemzeti
(TVR 1) televízió adó is kikürtölte. Ez alapítási év sem volt hosszú életû, hisz már 2003-tól napjainkig egy térképre hivatkoznak, mely térkép 1382-ben lett kiadva melyen fel van tüntetve településünk. E térképre való hivatkozásról már 1987-ben kiadott turisztikai könyvecske is tesz említést, de a bökkenõ ott van, hogy soha senki sem látta ezt a térképet és a sokat emlegetett Csíkszeredai Múzeumban, ahol van kiállítva e történészek szerint, soha nem létezet ilyen térkép, tehát egy újabb félrevezetés, csúsztatásnak lehetünk tanúi.
Most térjünk rá az egyetlen hivatalos és bármikor megtekinthetõ alapítói levélre, melyet a marosvásárhelyi Állami Levéltárban Õriznek. E dokumentumból megtudjuk, hogy az akkori Bánffy Pál által birtokolt területre (mely birtok nagy részét a Bánffy család 1228-tól 1948-ig birtokolt), Petrichevich Horváth Kozma vécsi várkapitány egy települést létesített Taplócza néven, melyre három Moldáv családot telepített be erdõirtás végett. E három család – az Antal, a Stoian és a Zburcea - körülbelül 15 lelket tehetett ki.
Ki is volt Petrichevich Horváth Kozma? Amint már neve is rámutat horvát származású volt, elõdjei még használták a Radóczi elõnevet is, itt a Horvát országban, a régi Modrus-Fiumé vármegyében levõ Radocaj községre kell gondolnunk, ahonnan származnak az õseik, akik még mielõtt magyar honba telepedtek volna le, Raduchi (vagy Miketynchi) Petrityevith családnevet viseltek. P.H. Miklós följegyzései szerint a család Báthory István idejében érkezett Magyarországra. P. H. Kozma apja Radochi (Radóczi) Petrichevich Horváth Miklós (1500-1584) volt. Petrichevich Horváth Kozma 1523-ban született Zarándon, idõvel a Mezõségen, Komlódon telepedett le feleségével dézsi Petki Borbálával. Valamivel több, mint harminc évesen Marosvécsre kerül várkapitánynak. 1567-ben barátja, Bánffy Páll (1524-1590), birtokára 3 Moldvai családot, telepit be erdõirtás végett. P.H. Kozma e településnek a Taplócza nevet adta, mely név szláv szó és hévízet jelent. 1660 körül a település nevét Topliczára kellet változtatni, mert sok alkalommal
összetévesztették településünket Csík Taplóczával. Petrichevich, 1570 körül fogarasi várnagy lesz, majd kapitánya. Fogaras vár fõkapitányi tisztséget 1573 és 1588 között töltötte be, majd Zaránd fõispánja, Károly-fehérvár, vagyis a mai Gyulafehérvár provisora. 1588-tól gyulafehérvári udvari bíró, országgyûlési képviselõ. Négy gyermeke volt.
A mai Maroshévíz alapítója 1590. ápr.28-án hunyt el Komlódon és a helyi ev. Református templomba van eltemetve, ide lett temetve felesége is, aki 1595. febr. 7-én hunyt el. Az évek, évszázadok során a család bárói rangra emelkedett és birtokaik elterjedtek az egész történelmi Magyarország területén, Erdélyben Gyulafehérvár környékén, Nagyvárad környékén, Szatmár, Maros, Kovászna, Beszterce, Kolozs megyékben voltak birtokaik, falvaik. A fent említett helyeken kúriáik, épületeik is voltak. A családnak jelenleg is élnek leszármazottjaik.
Czirják Károly
|
|
|
| Statisztikák |
Oldal indult: 2005.03.15 Kedd
Ma: 2008.08.21 Csütörtök
Oldalletöltés: 1291279
Oldalletöltés ma: 1869
Látogató jelenleg: 9 |
|
