8-as útvonal

  Kiindulópontunk Maroshévíznek Borszék felõli végénél (a városközponttól 9 km) a Lomás-patak torkolatánál van. A környékbeli magyarok "Kastély" néven ismerik a helyet, mert itt állt az Urmánczy család svájci stílusú vadászkastélya. A kastély az 1920-, 1930-as években, Erdélyt felkeresõ, világot járt vadász elõkelõségek találkozóhelye volt, sajnos tüzérségi lövedék áldozata lett és elpusztult. Az eltérõtõl mindössze néhány száz méterre a Lomás partján épül egy új emeletes panzió, mely a tervek szerint 2004-re fog elkészülni. Elhagyjuk az épülõ vendégházat, és következõ említésre méltó pont a Hurdugás száda, ahol néhány erdészeti épület és egy fenyõtoboz szárító látható. A Vajdáné-patak torkolatáig (Hurdugástól 7 km) számos új ortodox fakereszt áll, amelyeket egyidejüleg helyeztek el a Forrás-mezõn épülõ ortodox kolostorral. A Vajdáné-patak szádától indul ki a kék kereszt (10-es útvonal), mely a Büdös-patak völgyén a Bánffy-tengerszemig (Jézer-tó;) kalauzolja el a kitartó turistát.
  Az 1960-1970-es évekig keskenynyomtávú vasutak hálózták be a völgyeket, ilyen vasút volt a Kereszt-, Vajdáné-, Szekeres-, Malac (Purcel)-patakok völgyeiben, sõt a Lomáson is az Izvor (Forrás)-mezõig. Számos egykori vasútállomás nevét a környékbeli magyarok ma is ismerik: Tinosza, Gyulaháza állomások, valamint Tischler és Izvor (Forrás) õrházak. A kisvasútak felszámolása után épült meg a mai fakitermelõ úthálózat.
  A jobb felõli Vajdáné-patakot követõ fakitermelõ úton folytatjuk utunkat, az eltérõnél irányítótábla is van. 1,5 km után elérjük Gyulaházát (Kereszt-patak torkolata), majd következõ említésre méltó pont Kis-Hévíz-patak torkolatánál levõ munkásszállás, 800 méterrel visszább ásványvízforrás is található, itt megtölthetjük kulacsainkat, mert a környéken ásványvízzel nem találkozunk. A munkásszállásig Gyulaházáról 3,5 kilométert kell gyalogolni. Korábban a Kis-Hévíz völgyében is volt turistajelzés (kék háromszög), de az utóbbi idõben nagyon elhanyagolták, ma követhetetlen, a munkásszállástól az 1-es útvonalig tartott. Egy kilométerrel fennebb a munkásszállástól újabb irányítótáblára bukkanunk, ahol a kék pont (9-es útvonal) és a piros kereszt (8-as útvonal) elválnak egymástól. A piros kereszt jelzés füves szekérútra tevõdik át. A helyet könnyü azonosítani, mert vele szemben az épített út túlóldalán a Gödör-mezõn egy esztena áll, mellõle két traktorút kapaszkodik ki a meredek óldalon. Megjegyezzük a 9-es útvonalat vezérlõ fakitermelõ útról, hogy tovább személygépkocsival nem ajánlott rajta közlekedni, mert nincs kellõ módon karbantartva, de lennebb, a Vajdáné völgyében is vannak elhanyagolt szakaszok.
  A füves szekérút egy selymékes részen halad át, néhány esztena maradványa mellett, majd északnyugati irányba felkapaszkodik a Fehér-havas felé.
  Másfél kilométeres közepes emelkedõ után a Fehér-havas (Dealul Alb) épületcsoportjához érkezünk. Szükség esetén itt is kaphatunk szállást szerény komfort mellett. Itt néhány érdekes sziklaalakulatban gyönyörködhetünk, melyek ízelítõt adnak a Kelemen-havasok sziklavilágáról. Kisvártatva elhagyjuk a Fehér-havas 1340 méteres csúcsát, és többnyire legelõs terepen 30-40 perc alatt kikapaszkodunk a Csont-hegy mezejének traktorútjára, mely a Transzkelemen talajút és a Vajdáné-patak forrásvidéke között teremt kapcsolatot. Itt találkozik jelzésünk a kék sávval (9/A útvonal), majd délnyugati irányt követve együtt halad a két útvonal a tarktorúton és 1-0,75 óra alatt elérünk az épített Transzkelemen talajúthoz. Utolsó szakaszban a felsõrépaiak esztenáját érintjük. Az útelágazásnál hozzánk csatlakozik a kék kereszt jelzés is (10-es útvonal). A három jelzés együtt halad a kanyargó talajúton, 1,5 km megtétele után a Jézer-tóhoz (Bánffy-tengerszem) vezetõ szekérút végpontjához érkezünk. Ha kedvünk van, rövid kitérõt tehetünk a tóhoz. A szekérút végétõl nem sokkal fennebb áll a maroshévízi Hegyimentõ szolgálat (Salvamont) menedékháza. Itt igazság szerint a jelzés (piros kereszt), elhagyja az épített útat és egy régi ösvényt követve 700-800 méteres meredek szakaszon ível fel, majd a Rekettyés-nyeregben újból találkozik az épített úttal. Lekopott, rozsdás irányítótáblák láthatók ezen az utóbbi szakaszon, ezek nyújtottak egykoron segítséget a tájékozódásban, de ma már sajnos hasznavehetetlenek. Ha nem akarunk a meredek ösvény mentén gyalogolni, akkor jóval nagyobb kerülõvel is elérhetünk a Rekettyés-nyeregbe a Transzkelement követve. A nyeregbõl, mely egy köves plató, szép a kilátás. Meredek ereszkedõ következik 30-40 perc alatt legyalogolunk a Kénbánya lakótelephez. A jelzés a nyeregbõl jó, nemrég újították fel, könnyen követhetõ. Az 1990-ben lakatlanná vált tömbházcsoport siralmas állapotban van, úgy néz ki mint egy "szellemváros".
  Ha nem akarunk lemenni a lakótelephez, akkor a talajút mentén vagy a jelzett ösvényen (piros sáv és piros pont) felkapaszkodhatunk a Rekettyés Meteorológiai Àllomáshoz.


               A fenti túraútvonal leírása a Xantus László, Xantus Juliánna "Kelemen Havasok" c. mûvébõl származik.
                   2003 Pallas-Akadémia Könyvkiadó