A maroshévízi medence fekvése, kiterjedése

     A kis hévízi medence tulajdonképpen a Gyergyói medencének az ÉNy-i része. A Maros és mellékfolyóinak völgyében, a Toplica - Déda (40 km) völgyszoros kezdeténél fekszik. Részét képezi annak a nagy medencesornak, amely hosszában végig vonul a K-i Kárpátok középsõ felén, elkezdve a Máramarosi medencétõl a Brassói medencéig.
     Maroshévízen a Maros kiszélesedõ völgye, valamint a többi mellékfolyók torkolatvidékei kis medencét alkotnak, amit több kutató is Maroshévízi medencének nevez.
     A Gyergyói medencének ez a része hasonlatosságot mutat a Keleti Kárpátok É-i medencéivel (Borszéki, Bélbori, Drãgoiasa, Dorna, Máramaros), amelyek szintén ilyen völgyekbõl álló Kárpátközi kis medencék. A Gyergyói medence középsõ és D-i részére más morfológiai formák jellemzõek - síksághoz hasonló, nagy kiterjedésü, olyan mint a D-ebbre levõ Csíki és Brassói medencék.
     A Kelemen, Görgényi és a Gyergyói havasok közé zárt kis medence jól elkülönült morfológiai egységet képez, sajátos geoszisztémát alkot. Sajátossága, a szomszéd területektõl való elkülönülése abban rejlik, hogy a Remete és Salamás között elszûkülõ Maros völgye - amit erõsen felszabdalt dombvidék képez, kisér - Maroshévíz közelében kiszélesedik, kis medencét alkotva, amelynek hossza eléri a 10 km-t, szélessége pedig váltakozik 3-4 km között.
     A tulajdonképpeni medencéhez tartoznak a teraszok és a peremvidék is, amelyek a hegyek lábánál helyezkednek el. Ha tekintetbe vesszük a hivatalosan Maroshévízhez tartozó területeket akkor kb. 410 km² területet foglal el. A medence legnagyobb települése Maroshévíz, Hargita megye ÉNy-i felének határmenti települése, amely a Maros völgyében, a Maros és mellékfolyóinak törmelékkùpjára épült.

      Benedek Botond