Maroshévíz >> Környék >> Galócás
Galócás
Maroshévíz központjától 5 km-re található település. Elnevezése, ahogy több régi dokumentumból megtudhatjuk a galócza haltól, származik. A jobbágytartói rendszerben számos dokumentum említi, hogy a jobbágyok halat, köztük galóczát is kellet, szolgáltassanak. A település keletkezésérõl pontos adatok nincsenek, egy 1735-bõl származó térképen ugyan meg van jelölve egy Galozás nevu hegy orma, mely a Galóczás patak forrása körül lehetet, 1788-ban kiadott katonai térképen nincs feltüntetve, mint település, csupán egy Toleseny (ez ma is létezik) nevû rét létezett, ahol házak még akkor nem voltak. Több mint valószínû, hogy Galócás a XVIII század végén vagy a XIX. század elején alakult. Orbán Balázs 1868-ban kiadott könyvében új településként említi mely a tutajkereskedésnek köszönhetõen jött létre. A mai falú területe évszázadokkal ezelõtt a Bánffyaké volt, majd vásárlással és adományokkal területekre tettek szert a Lázár, Mélik, Kemény és Urmánczy családok is.
1816-ban már létezik egy dokumentum melyben említés, van egy Galóczás teleprõl. A település a létesítéstõl egészen 1918-ig közigazgatásilag Maroshévízhez tartozott, majd 1925-ig Várhegyhez. Galócás több település részbõl tevõdik, tevõdött össze: Toleseny, Zápogya (szláv szó, jelentése alacsony fekvésu terület), Nucény, Ármán dombja vagy Szérus domb, Ploptyis (latin szó jelentése Jegenyés), Preluca (szláv szó jelentése dombok közötti tisztás) és Galócás patak. Az elsõ templomot 1926-ban szentelték fel, mely egy 1777-1791 között épített templom volt és a közeli Maroshévízrõl szállították ide 1909-1916 között (több dokumentum tévesen, 1903-at jelöli meg a templom ide hozásának). A Szent Miklós védoszentû templom görög katolikus volt és ma is megtekinthetõ. 1905-ben megalakul az elsõ iskola. A település múltja szorosan összekapcsolódik a fakitermeléssel és annak megmunkálásával, így 1911-re elkészül a ma is látható gyár, mely a Lomás cég tulajdona volt. 1956-ban megkezdik a korszerû faipari üzem építését, de egy év múlva ez leégett így újból kellett kezdeni a munkálatokat. E gyárban dolgozik jelenleg is a lakosság nagy része és a környékbeli településekrõl is vannak akik itt dolgoznak. 1922 körül megalakul az elsõ fotbal csapat. A település kialakulásától egyházilag a maroshévízi római katolikus egyházhoz tartozott egészen a 70-es évek végéig, itt egy imaházban tartottak misét, mely épületet 1925-ben egy munkásszállóból alakítottak át, mígnem közel két éve egy modern, szép templomot építettek. Jelenleg Galócáson 390 katolikus van. Az eltelt évek során az alábbi elnevezéseket viselte a település, Galótzás, Galócza Galóczás, 1918-tól, pedig Gãlãutas.
Fejlõdési adatok:
- 1930-ban: 1591 összlakosból 850 román, 516 magyar, 167 zsidó, 29 német, 2 ukrán, 1 szerb és egy szlovák.
- 1956-ban: 2240 összlakosból 1316 román, 870 magyar, 24 zsidó, 11 német, egy szlovák
- 1992-ben: 2771 összlakosból 2012 román, 751 magyar, 6 német, 2 roma
- 2002-ben: 2656 összlakosból 2010 román és 575 a magyar.
Czirják Károly
|
|
|
| Naprakész Hírek |
|
|
| Statisztikák |
Oldal indult: 2005.03.15 Kedd
Ma: 2008.11.21 Péntek
Oldalletöltés: 1618693
Oldalletöltés ma: 289
Látogató jelenleg: 12
Készitette a Droidmedia
|
|
|
Fõoldal
Hírek
Fórum
Várostérkép
E-mail
Képtár
Apróhírdetések
Nyereményjáték
