Fekvés, kiterjedés A kis hévízi medence tulajdonképpen a Gyergyói medencének az ÉNy-i része. A Maros és mellékfolyóinak völgyében, a Toplica - Déda (40 km) völgyszoros kezdeténél fekszik. Részét képezi annak a nagy medencesornak, amely hosszában végig vonul a K-i Kárpátok középső felén, elkezdve a Máramarosi medencétől a Brassói medencéig. Maroshévízen a Maros kiszélesedő völgye, valamint a többi ... Tovább »

Maroshévíz központjától 5 km-re található település. Elnevezése, ahogy több régi dokumentumból megtudhatjuk a galócza haltól, származik. A jobbágytartói rendszerben számos dokumentum említi, hogy a jobbágyok halat, köztük galóczát is kellet, szolgáltassanak. A település keletkezéséről pontos adatok nincsenek, egy 1735-bõl származó térképen ugyan meg van jelölve egy Galozás nevű hegy orma, mely a Galóczás patak forrása ... Tovább »

Maroshévíz központjától 12 km-re található település. Salamás is úgy, mint a többi Maroshévíz környéki települések a fakitermelésnek köszönhetően Salamási templom jött létre, mely területekre a tulajdonosok jobbágyokat, zselléreket hoztak főképp Moldvából. E településnek a megalapításáról sincs pontos adatunk, a "Maros Laka" elnevezésű térképeken (Magyaró és Ditró közötti települések) 1735, 1750, 1769, 1773, 1786 nincs megjelölve, ... Tovább »

Maroshévíztől 15 km-re levő település, a környék legnagyobb és egyben legrégibb települése. Szintén Moldvai jobbágyok betelepítésével keletkezett. Egy 1735-ös térkép még nem jelöli, de az 1750-ben kiadott térképen, Várvíz néven szerepel 190 lakossal és egy templommal. 1769-ben, 1773-ban Várhegy néven olvashatjuk, Várhegyi templom 1788-as katonai térkép is Várhegy néven említi 22 házzal és egy templommal, 1806-ban, ... Tovább »

Maroshévízhez tartozó településrész 14 km-re a központtól, 6 km-re a város szélétől terül el. Az erdő kitermelésének köszönhetően alakult a település,Székpataki harangláb hisz a maroshévízi fagyárak itt is létesítettek kitermelő egységeket, főleg a hévízi O.Fa. gyár, mely már 1914-ben kisebb gyárat épített, így a lakosok egyre gyarapodtak e kis településen. Ebből kifolyólag 1920-ban alakult egy római ... Tovább »

25 km-re fekszik Maroshévíz központjától. Határszéli településként jött létre, neve eredete még kérdéses, egyes román történészek (O.C. Tãslãuanu is) két variánst említ: - BEL (beljebb) BOR (Borszéktől), - BÉL(a) BOR(a). Az eltelt évek során az alábbi névváltozatokkal találkozunk: Bélbor (1788,1806), Bélabora (1850),Gyergyó-Bélbor (1851), Bélbor, majd 1918 után Bilbor, egyes jelenlegi könyvek szerint, melyek a száj ... Tovább »