25 km-re fekszik Maroshévíz központjától. Határszéli településként jött létre, neve eredete még kérdéses, egyes román történészek (O.C. Tãslãuanu is) két variánst említ: - BEL (beljebb) BOR (Borszéktől), - BÉL(a) BOR(a). Az eltelt évek során az alábbi névváltozatokkal találkozunk: Bélbor (1788,1806), Bélabora (1850),Gyergyó-Bélbor (1851), Bélbor, majd 1918 után Bilbor, egyes jelenlegi könyvek szerint, melyek a száj hagyományra utalnak a település első elnevezése "Stan falva" volt. E településen több mint száz ásványvíz forrás található de ezek közül csak 17 van kihasználva. Első említése 1776-ból származik Bélbor néven, e terület az akkori időkben Ditró és Szárhegy településekhez tartoztak. 1797-ben egy görög katolikus fatemplomot építettek. 1895-1899 között egy római katolikus fatemplomot építettek. A templom építése előtt a szentmiséket a gondnok házában vagy a helyi görög katolikus kistemplomban tartották. A katolikus templom püspöki adomány, valamint a helyi és környékbeli hívek adakozásából épülhetett fel. A templomhelyet, a gyergyóremetei özv. Mélik Istvánné adományozta, ugyanakkor ide tartozott egy 7627 négyzetméteres nagyságú kert is. A templomot 1900. október második vasárnapján szentelték fel, Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
1925. május 24-én délután 4 órakor gróf Majláth Gusztáv Károly püspök úr látogatott el bérmálás céljából Bélborba. A püspök atyát díszkapuval fogadták a falu szélén, majd Vadász József üdvözlő beszéde hangzott el, ezek után, a hívek éneke mellett mentek az ékesen feldíszített templomig. Akkor 50-en bérmálkoztak. Először, 1971-ben javítják ki a templomot, így a tornyát Málnási Sándornak köszönhetően bádoggal újrafödték, a tetőzetet, pedig új cserepekkel födték be. A mesteremberek mellett több helyi hívő segédkezett.
1990. március 16-án a helyi román lakósok egy része a templomban lévő értékeket eltulajdonították, míg a belső díszeket összezúzták, a harangot is eltulajdonították, majd felgyújtották a templomot. 1992-ben lezajlott népszámláláskor 73-an vallották magukat római katolikusoknak. Bélborhoz tartozik a Rakottyás település rész mely a XIX század végén alakult, mint erdei munkás telep.
Lakossági fejlődés:
- 1850-ben 628 lakos, közülük 575 román, 35 magyar, 12 roma
- 1910-ben 1351 lakosból 1161 román, 188 magyar 2 német
- 1941-ben 2139 összlakos közül 1678 román, 426 magyar, 11 német, 19 zsidó, 2 roma, 2 szlovén
- 1992-ben 2930 összlakos, 2856 román, 73 magyar
- 2002-ben 2861 lakos közül 2842 a román és 18 a magyar.