Maroshévíztől 15 km-re levő település, a környék legnagyobb és egyben legrégibb települése. Szintén Moldvai jobbágyok betelepítésével keletkezett.
Egy 1735-ös térkép még nem jelöli, de az 1750-ben kiadott térképen, Várvíz néven szerepel 190 lakossal és egy templommal. 1769-ben, 1773-ban Várhegy néven olvashatjuk, Várhegyi templom 1788-as katonai térkép is Várhegy néven említi 22 házzal és egy templommal, 1806-ban, pedig Ditró Várhegy, majd Gyergyó Várhegy, 1850, 1885-ös térképen Várhegyalja néven szerepel, 1854-ben Várvíz, e névből jön a most is köztudatba beépült, elrománosított Varvrigi település név. Az eltelt évszázadok során a település hivatalos elnevezései az alábbiak voltak: Várvíz, Várhegy, Várhegyalja, Ditró-Várhegy, Gyergyó-Várhegy, majd 1918 után Subcetate. A település elnevezéséből azt is lehet következtetni, hogy valamikor egy vár volt e helyen. A település és a lakosság is a szárhegyi Lázár család tulajdonát képezte. Lázár Ferenc alapította birtok, település, jobbágyok betelepítésével. 1720-as Lázár családi dokumentumok már említenek e birtokukról. Közigazgatásilag Ditróhoz, majd Gyergyószentmiklóshoz tartozott, majd az első világháború után önállósult. Területe a remetei és ditrói területekből tevődött össze.
1750-ben a településen 18 jobbágy és zsellér család lakott, akik mind Lázár grófhoz tartoztak. Ezek családneveik: Bobran, Muska, Negre, Forfot, Dobran, Rusca, Huruba, Orzita, Pastone, Vaczman, és Kicsiny. 1810-ben 50 család, míg 1820-ban már 76 család volt a településen. 1765-ben már iskoláról van tudomásunk. Várhegyhez tartozó településrészek: Kalnács (Calnaci), Fülpe és Dudád, ez utóbbiak Orbán Balázs, 1868-ban megjelent könyve szerint mind új települések.
Népességi fejlődés:
- 1750-ben 85 személy
- 1850-ben 1344 lakosból 1283 a román, 17 a magyar 44 roma
- 1910-ben 2729 összlakos közül 2547 román, 179 magyar, 3 német
- 1941-ben 2606 lakos közül 2396 román, 188 magyar, 1 német, 3 zsidó, 18 roma
- 2002-ben 2105 lakos közül 1960 a román és 101 a magyar ajkú.