Maroshévízrõl dióhéjban

   

Népszámlálási adatok

Év Lakosság Román Magyar 1567 15 15   1785 1470 1270 200 1850 2342 2115 181 1880 4276 3140 898 1900 5218 3679 1499 1910 7388 4194 2417 1920 7254 5401 1201 1930 8747 6019 1548 1940 9094 4511 4255 1966 10993 6554 4364 1977 13618 8580 4903 1992 17252 11903 5037 2002 15880 11291 4034

Maroshévíz a Maros felsõ folyásánál elterülõ magas fekvésû gyergyói medencében található, Hargita megye északi csücskénél, 650 m átlagos tengerszínt feletti magasságon 25^o 33' keleti hosszusági és 46^o 35' északi szélességi fokok között. A város a görgényi, Kelemen és a gyergyói havasok között terül el. Városunkhoz legközelebbi városok: Borszék 26 km, Gyergyószentmiklós 38 km, Szászrégen 69 km.
   A települést 1567-ben Petrichevitch Horváth Kozma vécsi várnagy alapította, a Bánffy Pál által birtokolt területre, három moldvai családot telepített le és e településnek a Taplócza nevet adta. Településünk neve az évszázadokon keresztül több névváltozást viselt: Taplócza, Toplicza, Gyergyó-Toplicza, 1861 február 3-tól Oláh-Toplicza, majd 1907 jan. 1-tõl Maroshévíz, míg 1918-tól Toplita Românã de a Maroshévíz elnevezést is több hivatalos iraton a román név mellett feltüntetik. Térségünk 1228-ig a Simon Bán birtoka volt majd ez évtõl a Bánffyak kezére megy, akik a hatalmas kiterjedésü terület jelentõs részét meg is tudják tartani 1945-ig. 1658-ban az akkori Gyergyó-Topliczát a moldvai csapatok Pintea vezetésével ùtjukban Ditró felé elpusztították. 1660 után a Bánffyak 391 fogarasi származásù román jobbágy családot telepítenek Dédáról Topliczára. 1710 körül megindul a tutajozás a Maroson amely jelentõs változásokat hoz a település fejlõdésében. Az 1785 nov. 20-i József féle Európa elsõ népszámlálásakor Topliczán 227 gazdaságot, 23 szabad és 231 jobbágycsaládot jegyeztek, ezek 22 földbirtokoshoz tartoztak. A legtöbb családja Bornemissza János bárónak (52), Kemény Simon bárónak (30), és Teleki Mihály grófnak (18) volt. Most ugorjunk néhány évtízedet egészen az 1868-as évig, amikor nyolc "parraedium" tartozott Maroshévízhez, éspedig: Kelemenjel, Vérmezõ, Csobortyány, Monesteria, Vegány, Moglányest, Ploptyi és Mogyorós. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Válya akkor már a település része volt. Az elsõ világháborùban véres harcok zajlottak le vidékünkön. Ezt õrzi a Szék-pataki román emlékmû, ahol 771 katonát temettek el, valamint a Zsákhegyi Magyar Hõsök temetõje ahova 450 katonát hantoltak el. Maroshévizet 1952-tõl várossá nyilvánították (majd 2002-tõl municípiummá - megj).

Hivatalos nevek

1567-tõl TAPLÓCZA, 1660-tól TOPLICZA, 1825 körultõl GYERGYÓ-TOPLICZA, 1861-tõl OLÁH-TOPLICZA, 1896-tól TOPLICZA, 1907-tõl MAROSHÉVÍZ, 1918-tól TOPLITA-ROMÂNÃ, 1929-tõl TOPLITA, 1940-tõl MAROSHÉVÍZ, 1944-tõl napjainkig TOPLITA. 2000-tõl az állami hivataloknál használtatik a magyar változása is, a MAROSHÉVÍZ.

   Más adatok 1658-ban épült a Mãnãstirea Doamnei (Nagyasszony templom); 1847-ben a Szt. Illés kolostor; 1867 szept. 22 és 1869 aug. 21 között épült a római katolikus templom egy 1780-ban épített fatemplom mellett; 1867-1903 között épült az ortodox templom; 1870-ben létesült a Rom. Kat. Felekezeti Iskola; 1895-ben épült a református templom; 1896-ban létesült a Vájlán a Magyar Àllami Iskola; 1903-1907 között az Urmánczy kastély; 1928-29 között építik a Somos negyedi görög-katolikus templomot amely egy 1777-91 között épített és Szt. Miklos tiszteletére felszentelt fatemplom helyére építettek, melyet 1909-ban költöztettek el a közeli Galócásra.

Díszpolgárok

1. Dr. FARKAS ALBERT, alispán, majd ispán, 1905. december 28-án avatták díszpolgárrá, 2. Dr. URMÁNCZY NÁNDOR, országgyülési képviselõ, 1940. november 5-én avatták díszpolgárrá 3. Dr. MIRON CRISTEA, Románia elsõ pátriárkája, miniszterelnök, 1991. 4. GRIGORE VIERU, Moldáv író, 1996.

   Nevezetességek: Bánffy fürdõ amelynek vize 27^oC és 677,2 m tengerszít feletti magasságon van; Urmánczy fürdõ amelyet 1870 körül vett meg az Urmánczy család a szárhegyi Lázár családtól. Vize 26^oC és 653,8 m tengerszínt feletti magasságon található.
   Maroshévíz híres szülöttjei: Dr. Urmánczy Nándor (1868-1940) aki 16 éven keresztül Országgyülési képviselõként tevékenykedett, majd 1918-ban rövid idõre Kormánybiztosnak nevezték ki. Az ereklyés országzászló megalapítója és örökös elnöke.
   Dr. Miron Cristea (1868-1939): Románia elsõ pátriárkája, míg 1938-39 között Románia miniszterelnöke.