| Naprakész Hírek |
|
|
|
Salamás
Maroshévíz központjától 12 km-re található település. Salamás is úgy, mint a többi Maroshévíz környéki települések a fakitermelésnek köszönhetõen  jött létre, mely területekre a tulajdonosok jobbágyokat, zselléreket hoztak fõképp Moldvából. E településnek a megalapításáról sincs pontos adatunk, a "Maros Laka" elnevezésû térképeken (Magyaró és Ditró közötti települések) 1735, 1750, 1769, 1773, 1786 nincs megjelölve, de az 1735-ös térképen fel van tüntetve egy Salamás tetõ. Az 1788-as katonai térképen viszont már fel van tüntetve egy Platonesti és Salamás dulõ, ahol akkor még házak nem léteztek, söt egy 1806-ból származó térkép is csupán a Platonesti (Kerekfenyõ) dûlõt jelöli meg. Az 1820-as Cziráky összeírás már említi a falut, söt 1815-ben görög katolikus templom is épült. Az elsõ iskola 1858-ban létesült, ahol 48 fiú és 36 lány tanult. A település neve valószínûleg a Sármás régi magyar szóból ered mely vad fokhagymát jelent. A falú közigazgatásilag 1918-ig Ditróhoz tartozott. Salamáshoz tartozó települések: Fundoaia, Runc (latin szó, jelentése kiirtott erdõ), Platonesti és Hodos. Az idõk folyamán a következõ település neveket viselt: Salamás, Ditró-Salamás, Gyergyó-Salamás, 1918 után Sãrmas.
Salamás lakosság fejlõdése:
- 1850-ben 861 lakos, ebbõl 799 román, 54 magyar, 8 roma, 8 egyéb
- 1910-ben: 1597 lakosból 1430 román, 134 magyar, 32 német, egy szlovák
- 1941-ben 3802 lakosból 2166 román, 1590 magyar, 32 zsidó, 9 német, 1 roma, 37 egyéb
- 1992-ben 4283 lakosból 3327 román, 945 magyar, 9 roma, 1 német, 10 egyéb.
- 2002-ben Platonesti, Hodos, Runk, Fundoja településrészekkel együtt 4134 összlakos közül 3333 a román és 795 a magyar.
Platonesti település rész egyesek szerint görög kereskedõk létesítették, innen jön a település neve is, hisz a szájhagyomány szerint az elsõ telepest Platon-nak hívták. Egy 1862-es térképen külön faluként van feltüntetve.
Lakossági fejlõdés:
- 1966-ban 489 lakos közül 487 a román és kettõ a magyar
- 1992-ben 556 lakos közül 549 román és 7 magyar
Hodos település rész is valamikor külön faluként volt nyilvántartva, alapítását köd fedi, 1848-as dokumentumokban csak Hodos tetõ szerepel. 1930-ig Ditróhoz tartozott majd 1930. január 7-tol önálló falú, polgármesteri hivatallal, egészen a 60-as évekig. Korabeli térképeken, dokumentumokon Ditró-Hodos vagy Gyergyó-Hodos ként szerepel, 1930-tól Hodos ként. A Hodos szó régi magyar férfinév és a Hódvadászból ered. 1898-99 között római katolikus templom épült és ide tartoztak a salamási katolikus vallásúak is. Jelenleg 710 katolikus van nyilvántartva. Hodoson famegmunkáló üzem is létesült, hisz már az elsõ világháború elott több furészüzem vágta a fát. A famegmunkáló üzem add munkát jelenleg a hodosi, salamási, várhegyi lakosok zömének, söt még Maroshévízrõl is járnak ide dolgozni. Maroshévíztõl 15 km-re fekszik.
Lakossági fejlõdés:
- 1910-ben 843 lakosból 315 román, 515 magyar, 13 német
- 1941-ben 1511 lakos közül 251 román, 1232 magyar, 15 zsidó, 1 roma, 9 német, 19 egyéb
- 1992-ben 1592 lakosból 998 román, 592 magyar, 1 német.
Czirják Károly
|
|
|
| Statisztikák |
Oldal indult: 2005.03.15 Kedd
Ma: 2008.09.06 Szombat
Oldalletöltés: 1333124
Oldalletöltés ma: 111
Látogató jelenleg: 7 |
|
