Maroshévíz testvérvárosairól röviden

       BUDAPEST XV. kerület (Rákospalota).

  A két település 1990-ben került testvéri kapcsolatba, az akkori kerületi képviselõ, Jánosi Zsolt javaslatára és Czibik Tamás polgármester valamint Dr. Öry Imre alpolgármester hozzájárulásának köszönhetõen.
  A XV. kerület rövid története: XIII. századi dokumentum szerint egy tatár betörés következtében Palota falút elpusztították, majd 1347-tõl az újonnan benépesült település a Loránd, család birtokába került. 1638-tól az Újfalusi család birtokába, megy át, 1749-ben Fekete György tulajdonában találjuk, míg késobb a Károlyi család tulajdonában.
  1846-ban felavatják az itt is áthaladó vasútvonalat, közben e vidék a pesti lakosok kedvenc pihenõhelye lesz. 1877-et jegyeztek, amikor villamos járata van a településnek. 1923-tól a Rákospalota, városi rangra emelkedik, míg 1950. január, 1-tõl Budapesthez lett csatolva.
   1994. január 1-én 92.317 lakost jegyeztek, ezek közül 43.372 a férfi és 48.945 a nõ. A kerület rendelkezik 8 napközivel, 18 óvodával, 23 iskolával, 17 sportegyesülettel, 14 sportiskolával. A két település között levõ kapcsolat fõ szorgalmazója a 2003-ban elhunyt Dr. Öry Imre alpolgármester volt. Az évek során a településeink között kialakultak jó kapcsolatok kulturális, sport, valamint az iskolák között. Ugyanakkor az eltelt évek során, fõképp Dr. Öry Imre, közbenjárásának köszönhetõen számos maroshévízi, úgy magyar, mint román ajkú beteg kezeltetése bérmentesen. E kezelések, esetleg mûtések ára 1998-ban elérte a 300.325.000 lejt.
  A XV. kerület jelenlegi polgármestere Dr. Hajdú László országgyûlési képviselõ úr.


       MARCALI.

  Maroshévíz második testvértelepülése a szintén magyarországi, a Balatontól mindössze 13 km-re fekvõ, Budapesttõl, pedig 200 km-re fekvõ, 13.200 lakosú Marcali városa. E településsel is 1990-ben lett aláírva a testvér-települési okmány, Monostory László marcalii önkormányzati fõtanácsosnak, a törekvéseinek köszönhetõen.
  Marcali neve a Marcellus személynévbõl származik, e vidék lakott volt az õskorban, sõt a rómaiak idején is. A Somogy megyei kisváros elsõ okleveles említése 1274-es dátumot viseli. 1448-tól a település mezõvárosi rangra lett emelve, majd török uralom alá került egészen 1686-ig. 1735-ben megyeszékhely lesz, végül ismét mezõváros (1772).
  Széchenyi Ferenc iparosokkal népesítette be, így kifejlõdik az ipara. 1804-ben postakocsi, 1861-ben korház, 1908-tól polgári iskola létesült. Maroshévíz és Marcali városok közötti kapcsolat fenntartása fõként Monostory Lászlónak köszönhetõ, így kialakulhatott egy jó kapcsolat iskoláink között, sport és kulturális téren, ugyanakkor az évek során kialakult egy jól müködõ csereüdülési kapcsolat is.
  Jelenleg marcali polgármestere Dr. Sütõ László.