Isten iránti hálával tekintünk vissza a Református Egyház által szervezett Imahétre, mely február 2-9 között zajlott. Úgy tapasztaltuk, hogy Isten áldása tette teljessé együttlétünket. Két nap kivételével minden nap több mint százan vettek részt az Istentiszteleteken, melyek több mint másfél órásra sikeredtek. Az imahét mottóját a kanadai egyházak képviselői választották: „Hát részekre szakítható-e a Krisztus?” – 1Kor 1,17. Aktuális üzenete van a kérdésnek a megosztott egyháztest tekintetében, de nem csak a felekezetek közötti kommunikációhiányra hívja fel a figyelmet, de a gyülekezeteken belüli pártoskodásokra is. A mottó kérdése nem csak ténymegállapítás, de egyben feladat is, melynek teljesítése ránk vár. Minden nap különböző szolgáló csoportok zenei programmal és szavalattal gazdagították az élményekben dús együttlétet. A gyülekezetünk tagjai váratlan összefogással és szeretettel látták el az egy hétig itt tartózkodó lelkipásztorokat és családikat, mely gondoskodást ezúton is köszönünk. Külön örömöt jelentett látni, hogy nem csak református híveink vettek részt Istentiszteletünkön, így valóban megélhettük az ökumenét. A szolgálattevő lelkipásztorok a következők voltak: Barticel-Kiss Emese borszéki lp, Szász Lóránd kőrispataki lp, Bántó-Tamás Szilveszter kalotadámosi lp, Bántó-Tamás Csilla kispetri lp, Sikó Csaba kolozskarai lp, László Áron maroshévízi róm. kat. plébános és Jári Zsolt brassói segédlelkész. Hála és dicsőség az Úrnak!
Barticel-Kiss Krisztián ref. lp.