Maroshévíz a Maros felső folyásánál elterülő magas fekvésű gyergyói medencében található, Hargita megye északi csücskénél, 650 m átlagos tengerszint feletti magasságon 25° 33' keleti hosszúsági és 46° 35' északi szélességi fokok között. A város a görgényi, Kelemen és a gyergyói havasok között terül el. Városunkhoz legközelebbi városok: Borszék 26 km, Gyergyószentmiklós 38 km, Szászrégen 69 km.
A települést 1567-ben Petrichevitch Horváth Kozma vécsi várnagy alapította, a Bánffy Pál által birtokolt területre, három moldvai családot telepített le és e településnek a Taplócza nevet adta. Településünk neve az évszázadokon keresztül több névváltozást viselt: Taplócza, Toplicza, Gyergyó-Toplicza, 1861 február 3-tól Oláh-Toplicza, majd 1907 jan. 1-től Maroshévíz, míg 1918-tól Toplita Românã de a Maroshévíz elnevezést is több hivatalos iraton a román név mellett feltüntetik. Térségünk 1228-ig a Simon Bán birtoka volt majd ez évtől a Bánffyak kezére megy, akik a hatalmas kiterjedésű terület jelentős részét meg is tudják tartani 1945-ig. 1658-ban az akkori Gyergyó-Topliczát a moldvai csapatok Pintea vezetésével útjukban Ditró felé elpusztították. 1660 után a Bánffyak 391 fogarasi származású román jobbágy családot telepítenek Dédáról Topliczára. 1710 körül megindul a tutajozás a Maroson amely jelentős változásokat hoz a település fejlődésében. Az 1785 nov. 20-i József féle Európa első népszámlálásakor Topliczán 227 gazdaságot, 23 szabad és 231 jobbágycsaládot jegyeztek, ezek 22 földbirtokoshoz tartoztak.

Népszámlálási adatok
Év
Lakosság
Román
Magyar
1567
15
15
 
1785
1470
1270
200
1850
2342
2115
181
1880
4276
3140
898
1900
5218
3679
1499
1910
7388
4194
2417
1920
7254
5401
1201
1930
8747
6019
1548
1940
9094
4511
4255
1966
10993
6554
4364
1977
13618
8580
4903
1992
17252
11903
5037
2002
15880
11291
4034

A legtöbb családja Bornemissza János bárónak (52), Kemény Simon bárónak (30), és Teleki Mihály grófnak (18) volt. Most ugorjunk néhány évtizedet egészen az 1868-as évig, amikor nyolc "parraedium" tartozott Maroshévízhez, éspedig: Kelemenjel, Vérmező, Csobortyány, Monesteria, Vegány, Moglányest, Ploptyi és Mogyorós. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Válya akkor már a település része volt. Az első világháborúban véres harcok zajlottak le vidékünkön. Ennek emlékét őrzi a Szék-pataki román emlékmű, ahol 771 katonát temettek el, valamint a Zsákhegyi Magyar Hősök temetője ahova 450 katonát hantoltak el. Maroshévizt 1952-tõl várossá nyilvánították (majd 2002-től municípiummá - megj).
Más adatok 1658-ban épült a Mãnãstirea Doamnei (Nagyasszony templom); 1847-ben a Szt. Illés kolostor; 1867 szept. 22 és 1869 aug. 21 között épült a római katolikus templom egy 1780-ban épített fatemplom mellett; 1867-1903 között épült az ortodox templom; 1870-ben létesült a Rom. Kat. Felekezeti Iskola; 1895-ben épült a református templom; 1896-ban létesült a Vájlán a Magyar Állami Iskola; 1903-1907 között az Urmánczy kastély; 1928-29 között építik a Somos negyedi görög-katolikus templomot amely egy 1777-91 között épített és Szt. Miklos tiszteletére felszentelt fatemplom helyére építettek, melyet 1909-ban költöztettek el a közeli Galócásra.
Nevezetességek: Bánffy fürdő amelynek vize 27°C és 677,2 m tengerszít feletti magasságon van; Urmánczy fürdő amelyet 1870 körül vett meg az Urmánczy család a szárhegyi Lázár családtól. Vize 26°C és 653,8 m tengerszínt feletti magasságon található.
Maroshévíz híres szülöttjei: Dr. Urmánczy Nándor (1868-1940) aki 16 éven keresztül Országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd 1918-ban rövid időre Kormánybiztosnak nevezték ki. Az ereklyés országzászló megalapítója és örökös elnöke.
Dr. Miron Cristea (1868-1939): Románia első pátriárkája, míg 1938-39 között Románia miniszterelnöke.
Díszpolgárok: Dr. Farkas Albert, alispán, majd ispán, 1905. december 28-án avatták díszpolgárrá, Dr. Urmánczy Nándor, országgyűlési képviselő, 1940. november 5-én avatták díszpolgárrá, Dr. Miron Cristea, Románia első pátriárkája, miniszterelnök, 1991, Grigore Vieru, Moldáv író, 1996.