Túl vagyunk egy nehéz, munkás időszakon, amely alatt megpróbáltuk a magyarságot összehozni, egyesíteni és az urnákhoz hívni. Már a kezdetben nehézségekben ütköztünk, amikor az UDMR, az Erdélyi Magyar Néppárt kérésére, nem-et mondott egy lehetséges koalíció létrehozására, azzal a kérdéssel érvelve: „- De mi ebből mit nyerünk?”. Így folytattuk külön utakon, mert nem volt más választás. A kudarc nem az, hogy a Néppártnak nem sikerült bejutni a helyi önkormányzati tanácsba, hanem az, hogy nagyon kevés magyar ment el szavazni és azokból is sokan érvénytelenül szavaztak, vagy román pártokra, jelöltekre adták le szavazataikat. Az Erdélyi Magyar Néppárt köszöni a bizalmat minden szavazónak. Tervünk a 4 év alatt felmutatni olyan eredményeket, amelyek bizalmat keltenek a hévízi magyarokban, helyre áll a hitük és újra esélyt adnak a politikusoknak. Ehhez azonban kellenek a változások, azokat a személyeket akik 22 éve mágnesként tapadnak székeikhez jobb belátásra kellene bírni, hogy ne a tenni akaró fiatalságot háttérbe szorítva próbáljanak irányítani a tanácsosi székből, hanem élvezzék nappalijuk bőrkanapéján a nyugdíjas éveiket.
Sikeresnek minősítjük a június 10.-i választások eredményeit és azokat a szavazatokat amelyeket az Erdélyi Magyar Néppárt kapott nem kell elveszettnek tekinteni. Mi erre tudunk építeni, teljes erővel azon kell lennünk, hogy 4 év alatt felmutassunk valamit abból, amit mások 22 éve ígérnek.
E zord politikai helyzetben minősíthetetlen kormányzás megpróbáltatásait kell kiállnunk, meg kell küzdenünk a fennmaradásunkért. Eljött az idő és ezek ne csak szavak legyenek: a nemzet összefogása a legfontosabb. Erre rá kell ébrednie minden magyar pártnak, minden magyar nemzetiségű romániai állampolgárnak.
És ne feledjük: voltunk, vagyunk, leszünk! (Sánduly László)