Ha május vége, akkor természetesen a Magyar Hősök Emléknapja. Az említett ünnepnapot az 50-es években tiltotta be az akkori hatalom. Maroshévízen 2007-ig kellett várni, amíg újból évről-évre ezen a napon tiszteleghetünk, megemlékezünk hőseinkről, akik a harctereken adták életüket a hazáért.

   2026-ban is a Zsákhegyi katonai temetőben felállított első világháborús emlékműnél koszorút helyeztek el a helyi RMDSZ és a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület képviselői valamint Bajkó Zsigmond, akinek a dédnagyapja az Úz völgyi harcokban tűnt el.

A Zsákhegyi Katonai temető 1916 szeptemberében létesült, hisz ekkor vásárolta meg a magyar állam a telket, és októberében volt hivatalosan is katonai temetővé lett nyilvánítva. Az innen nem messze levő kórházban összesen 196 katona hunyt el és temették el. Köztük 84 volt a magyar, de voltak olaszok, németek, osztrákok, csehek, lengyelek, oroszok, románok. A már említett kórházban három helyi lakos is elhunyt közülük egy magyar és két román. 1930-ban az olasz katonákat exhumálták, így 166 katona sír maradt a temetőben.  Az első hős, akit e temetőbe temettek el Benő Emil volt, akit 1916. október 15-én temettek el, míg az utolsó itt eltemetett katona Pintarics István volt, akit 1918. május 4-én temettek el. A második világháborúban még két katona lett ide még eltemetve: Debreceni Lajos és Blága János valamint háromrepülős.