Maroshévíz központjától 5 km-re található település. Elnevezése, ahogy több régi dokumentumból megtudhatjuk a galócza haltól, származik. A jobbágytartói rendszerben számos dokumentum említi, hogy a jobbágyok halat, köztük galóczát is kellet, szolgáltassanak. A település keletkezéséről pontos adatok nincsenek, egy 1735-bõl származó térképen ugyan meg van jelölve egy Galozás nevű hegy orma, mely a Galóczás patak forrása körül lehetett, 1788-ban kiadott katonai térképen nincs feltüntetve, mint település, csupán egy Toleseny (ez ma is létezik) nevű rét létezett, ahol házak még akkor nem voltak. Több mint valószínű, hogy Galócás a XVIII század végén vagy a XIX. század elején alakult. Orbán Balázs 1868-ban kiadott könyvében új településként említi mely a tutajkereskedésnek köszönhetően jött létre. A mai falú területe évszázadokkal ezelőtt a Bánffyaké volt, majd vásárlással és adományokkal területekre tettek szert a Lázár, Mélik, Kemény és Urmánczy családok is.
1816-ban már Galócási rom. kat. templom létezik egy dokumentum melyben említés, van egy Galóczás telepről. A település a létesítéstől egészen 1918-ig közigazgatásilag Maroshévízhez tartozott, majd 1925-ig Várhegyhez. Galócás több település részből tevődik, tevődött össze: Toleseny, Zápogya (szláv szó, jelentése alacsony fekvésű terület), Nucény, Ármán dombja vagy Szérűs domb, Ploptyis (latin szó jelentése Jegenyés), Preluca (szláv szó jelentése dombok közötti tisztás) és Galócás patak.
Az első templomot 1926-ban szentelték fel, mely egy 1777-1791 között épített templom volt és Maroshévízről szállították ide 1909-1916 között (több dokumentum tévesen, 1903-at jelöli meg a templom ide hozásának). A Szent Miklós védőszentű templom görög katolikus volt és ma is megtekinthető. 1905-ben megalakul az első iskola. A település múltja szorosan összekapcsolódik a fakitermeléssel és annak megmunkálásával, így 1911-re elkészül a ma is látható gyár, mely a Lomás cég tulajdona volt. 1956-ban megkezdik a korszerű faipari üzem építését, de egy év múlva ez leégett így újból kellett kezdeni a munkálatokat. E gyárban dolgozott a lakosság nagy része és a környékbeli településekről is vannak akik itt dolgoztak. 1922 körül megalakul az első fotbal csapat. A település kialakulásától egyházilag a maroshévízi római katolikus egyházhoz tartozott egészen a 70-es évek végéig, itt egy imaházban tartottak misét, mely épületet 1925-ben egy munkásszállóból alakítottak át, mígnem egy modern, szép templomot építettek. Jelenleg Galócáson 390 katolikus van. Az eltelt évek során az alábbi elnevezéseket viselte a település, Galótzás, Galócza Galóczás, 1918-tól, pedig Gãlãutas.
Fejlődési adatok:
- 1930-ban: 1591 összlakosból 850 román, 516 magyar, 167 zsidó, 29 német, 2 ukrán, 1 szerb és egy szlovák.
- 1956-ban: 2240 összlakosból 1316 román, 870 magyar, 24 zsidó, 11 német, egy szlovák
- 1992-ben: 2771 összlakosból 2012 román, 751 magyar, 6 német, 2 roma
- 2002-ben: 2656 összlakosból 2010 román és 575 a magyar.