Maroshévíz központjától 12 km-re található település. Salamás is úgy, mint a többi Maroshévíz környéki települések a fakitermelésnek köszönhetően Salamási templom jött létre, mely területekre a tulajdonosok jobbágyokat, zselléreket hoztak főképp Moldvából. E településnek a megalapításáról sincs pontos adatunk, a "Maros Laka" elnevezésű térképeken (Magyaró és Ditró közötti települések) 1735, 1750, 1769, 1773, 1786 nincs megjelölve, de az 1735-ös térképen fel van tüntetve egy Salamás tető. Az 1788-as katonai térképen viszont már fel van tüntetve egy Platonesti és Salamás dűlő, ahol akkor még házak nem léteztek, sőt egy 1806-ból származó térkép is csupán a Platonesti (Kerekfenyő) dűlőt jelöli meg.
Salamás Az 1820-as Cziráky összeírás már említi a falut, sőt 1815-ben görög katolikus templom is épült. Az első iskola 1858-ban létesült, ahol 48 fiú és 36 lány tanult. A település neve valószínűleg a Sármás régi magyar szóból ered mely vad fokhagymát jelent. A falú közigazgatásilag 1918-ig Ditróhoz tartozott. Salamáshoz tartozó települések: Fundoaia, Runc (latin szó, jelentése kiirtott erdő), Platonesti és Hodos. Az idők folyamán a következő település neveket viselt: Salamás, Ditró-Salamás, Gyergyó-Salamás, 1918 után Sãrmas.
Salamás lakossági fejlődése:
- 1850-ben 861 lakos, ebből 799 román, 54 magyar, 8 roma, 8 egyéb
- 1910-ben: 1597 lakosból 1430 román, 134 magyar, 32 német, egy szlovák
- 1941-ben 3802 lakosból 2166 román, 1590 magyar, 32 zsidó, 9 német, 1 roma, 37 egyéb
- 1992-ben 4283 lakosból 3327 román, 945 magyar, 9 roma, 1 német, 10 egyéb.
- 2002-ben Platonesti, Hodos, Runk, Fundoja településrészekkel együtt 4134 összlakos közül 3333 a román és 795 a magyar.

Platonesti település rész egyesek szerint görög kereskedők létesítették, innen jön a település neve is, hisz a szájhagyomány szerint az első telepest Platon-nak hívták. Egy 1862-es térképen külön faluként van feltüntetve.
Lakossági fejlődés:
- 1966-ban 489 lakos közül 487 a román és kettő a magyar
- 1992-ben 556 lakos közül 549 román és 7 magyar

Hodos település rész is valamikor külön faluként volt nyilvántartva, alapítását köd fedi, 1848-as dokumentumokban csak Hodos tető szerepel. 1930-ig Ditróhoz tartozott majd 1930. január 7-tol önálló falú, polgármesteri hivatallal, egészen a 60-as évekig. Korabeli térképeken, dokumentumokon Ditró-Hodos vagy Gyergyó-Hodos ként szerepel, 1930-tól Hodos ként. A Hodos szó régi magyar férfinév és a Hódvadászból ered. 1898-99 között római katolikus templom épült és ide tartoztak a salamási katolikus vallásúak is. Jelenleg 710 katolikus van nyilvántartva. Hodoson famegmunkáló üzem is létesült, hisz már az első világháború előtt több fűrészüzem vágta a fát. A famegmunkáló üzem add munkát jelenleg a hodosi, salamási, várhegyi lakosok zömének, sőt még Maroshévízről is járnak ide dolgozni. Maroshévíztől 15 km-re fekszik.
Lakossági fejlődés:
- 1910-ben 843 lakosból 315 román, 515 magyar, 13 német
- 1941-ben 1511 lakos közül 251 román, 1232 magyar, 15 zsidó, 1 roma, 9 német, 19 egyéb
- 1992-ben 1592 lakosból 998 román, 592 magyar, 1 német.